A jóga egy jól ismert gyakorlat, amely az ókori Indiából származik. Mióta az 1960-as években egyre népszerűbbé vált Nyugaton és világszerte, a test és a lélek művelésének, valamint a testmozgás egyik legkedveltebb módszerévé vált.
Tekintettel arra, hogy a jóga hangsúlyt fektet a test és a lélek egységére, valamint annak egészségügyi előnyeire, az emberek jóga iránti lelkesedése tovább nőtt. Ez a jógaoktatók iránti nagy keresletet is jelenti.
Brit egészségügyi szakemberek azonban a közelmúltban arra figyelmeztettek, hogy egyre több jógaoktató tapasztal súlyos csípőproblémákat. Benoy Matthews fizioterapeuta arról számol be, hogy sok jógatanárnak komoly csípőproblémákkal kell szembenéznie, és sokuknál sebészeti kezelésre van szükség.
Matthews megemlíti, hogy ma már havonta körülbelül öt jógaoktatót kezel különféle ízületi problémákkal. Ezen esetek egy része olyan súlyos, hogy sebészeti beavatkozást tesz szükségessé, beleértve a teljes csípőprotézist. Ráadásul ezek az egyének meglehetősen fiatalok, 40 év körüliek.
Kockázati figyelmeztetés
Tekintettel a jóga számos előnyére, miért éri egyre több profi jógaoktató súlyos sérüléseket?
Matthews szerint ez összefügghet a fájdalom és a merevség összetévesztésével. Például amikor a jógaoktatók fájdalmat tapasztalnak gyakorlásuk vagy tanításuk során, tévesen a merevségnek tulajdonítják, és megállás nélkül folytatják.
Matthews hangsúlyozza, hogy bár a jóga számos előnnyel jár, mint minden gyakorlat, a túladagolás vagy a helytelen gyakorlás kockázatokkal jár. Mindenki rugalmassága eltérő, és amit az egyik ember el tud érni, az nem biztos, hogy a másik számára elérhető. Elengedhetetlen, hogy ismerd a határaidat, és gyakorold a mértékletességet.
A jógaoktatók sérüléseinek másik oka az lehet, hogy a jóga az egyetlen edzésforma. Egyes oktatók úgy vélik, hogy a napi jógagyakorlás elegendő, és nem kombinálja más aerob gyakorlatokkal.
Ezenkívül egyes jógaoktatók, különösen az újonnan érkezettek, akár napi öt órát is tartanak hétvégi szünetek nélkül, ami könnyen károsíthatja a testüket. A 45 éves Natalie-nak például öt éve elszakadt a csípőporcja ilyen túlerőltetés miatt.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a jógapóz túl hosszú tartása problémákhoz vezethet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jóga eredendően kockázatos. Előnyeit világszerte elismerik, ezért továbbra is népszerű világszerte.
A jóga előnyei
A jóga gyakorlása számos előnnyel jár, többek között felgyorsítja az anyagcserét, segít a test salakanyagainak eltávolításában és a test alakjának helyreállításában.
A jóga fokozhatja a test erejét és az izmok rugalmasságát, elősegítve a végtagok kiegyensúlyozott fejlődését.
Különféle testi és lelki betegségek megelőzésére és kezelésére is alkalmas, mint például a hátfájás, a vállfájás, a nyakfájás, a fejfájás, az ízületi fájdalmak, az álmatlanság, az emésztési zavarok, a menstruációs fájdalmak és a hajhullás.
A jóga szabályozza az egész testrendszert, javítja a vérkeringést, egyensúlyba hozza az endokrin funkciókat, csökkenti a stresszt és elősegíti a mentális jólétet.
A jóga további előnyei közé tartozik az immunitás fokozása, a koncentráció javítása, a vitalitás növelése, valamint a látás és hallás javítása.
Mindazonáltal kulcsfontosságú, hogy megfelelően, szakértők irányítása mellett és saját korlátai között gyakoroljon.
Pip White, a Chartered Society of Physiotherapy szakmai tanácsadója kijelenti, hogy a jóga számos előnnyel jár a fizikai és mentális egészség szempontjából.
Ha megérti képességeit és korlátait, és biztonságos határokon belül gyakorol, akkor a jóga jelentős előnyeit élvezheti.
Eredet és iskolák
A jóga, amely az ókori Indiából indult évezredekkel ezelőtt, folyamatosan fejlődött és fejlődött, számos stílust és formát eredményezve. Dr. Jim Mallinson, jógatörténeti kutató és a University of London School of Oriental and African Studies (SOAS) vezető oktatója kijelenti, hogy a jóga kezdetben a vallási aszkéták gyakorlata volt Indiában.
Míg Indiában a vallásgyakorlók még mindig használják a jógát meditációra és spirituális gyakorlatra, a tudományág jelentősen átalakult, különösen az elmúlt évszázad során a globalizációval.
Dr. Mark Singleton, a SOAS modern jógatörténeti vezető kutatója elmagyarázza, hogy a kortárs jóga az európai torna és fitnesz elemeit integrálja, ami egy hibrid gyakorlatot eredményez.
Dr. Manmath Gharte, a mumbai Lonavla Yoga Institute igazgatója a BBC-nek azt mondja, hogy a jóga elsődleges célja a test, az elme, az érzelmek, a társadalom és a szellem egységének elérése, ami a belső békéhez vezet. Megemlíti, hogy a különböző jógapózok fokozzák a gerinc, az ízületek és az izmok rugalmasságát. A jobb rugalmasság javítja a mentális stabilitást, végső soron megszünteti a szenvedést és eléri a belső nyugalmat.
Modi indiai miniszterelnök is lelkes jógagyakorló. Modi kezdeményezésére az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-ben megalapította a Nemzetközi Jóganapot. A 20. században az indiaiak a világ többi részével együtt elkezdtek széles körben részt venni a jógában. Swami Vivekananda, egy kolkatai szerzetes a jóga Nyugaton való megismertetése nevéhez fűződik. 1896-ban Manhattanben írt „Raja Yoga” című könyve jelentősen befolyásolta a jóga nyugati felfogását.
Manapság a különféle jógastílusok népszerűek, köztük az Iyengar jóga, az Ashtanga jóga, a forró jóga, a Vinyasa Flow, a hatha jóga, a légi jóga, a yin jóga, a sörjóga és a meztelen jóga.
Ezenkívül egy híres jógapóz, a Downward Dog, már a 18. században dokumentálták. A kutatók úgy vélik, hogy az indiai birkózók birkózási gyakorlatokhoz használták.
Feladás időpontja: 2025. január 17
